2010. augusztus 29., vasárnap

Álmomban!

Álmomban dombok s felhők fölött jártam.
A csillagokkal szédülvéna holdig táncoltam.
Az álmomban, mi eggyütt szállunk oda.
S ketten keresstük a hullócsilagokat.
Gyönyörü álom volt és felfoghatatlan.
Ez soha nem történik meg a valóságban?
Nem adott az Isten emberfeletti eröt , hogy áttörjük a fájó valóság fölött!
Gúnyosan tekintesz, mintha sárból állnék fel s mályen rám meredsz szúró szemekkel!
Bántani akarsz, vagy csak takarni a valót?
Nem érdekel,ezerszer is álomba borulok.
Nem törödöm  többé a a választalan kérdésekkel.
Nem törödöm többé  a bántó , szúró szemekkel , csak úszom az árral, csak úszom -úszom az árral szemben .
S remélem nem zúdul át rajtam többé senki!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése