El jött a perc , mikor végleg búcsúzunk, mikor már nevetni is szuinte alig tudunk.
Sírástól a szemeink vörösben izzanak, s lehet,hogy egy könnycsepp véletlenül itt maradtt!
A múltat hátra hagyva elöre vágtatunk.
Sebesen, mint a gondolat messzi-messzi szárnyalunk.
Lehet,hogy a búcsú most örökre szól,de nem félünk töled sors , hogy mit hozol!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése